A fenti mondat nem is olyan régen hagyta el a számat, amikor is kollégáimnak fejtegettem miért is élvezek „komoly” autószimulátorokkal játszani. Az egész beszélgetés, így karácsonyhoz közeledve abból indult ki, hogy ki mivel fog kikapcsolódni a fa alatt, illetve a közelében, s mivel a többiek tudták: hatalmas gamer vagyok, egyből belekérdeztek mi lesz a program, s egyáltalán miért adja valaki arra a fejét, hogy hosszas estéket gyakoroljon egy- egy versenypályán, hogy a héten egyszer, egy versenyben jó lehessen, vagy hogy miért ad élvezetet a tizedmásodpercek hajkurászása a virtuális aszfaltcsíkon, a tapadás határán.
Nálam ez két dologból tevődik össze:
- A valóságban is egy szörnyeteget hajtok, s közúton kívül űzni is szeretem
- Illetve kissrác korom óta érdekelt az autózás, az autós játékok
Történetünk „hőse” még kisgyerekként ismerkedett meg a Need for Speed szériával. Akkor amikor a márkanév még jelentett valamit a pénzlehúzáson túl, sőt szinte mindenki azzal nyomult a suliban. Ez az időszak kb. az első „Halálos iramban” filmek idejére tehető…… de ez egy másik történet.
Persze akkoriban még korántsem az élethűség volt a lényeg, hanem a kis dózisban adagolt adrenalinfröccsök, gyors versenyek, könnyű győzelmek. Ez volt a könnyed esti autókázás korszaka, amikor vagy a rendőrök elől menekültünk a képernyő előtt, vagy virtuális verdáinkat tuningoltuk az éjszakai versenyekre.
Need for speed- A kép az EA és az Origin tulajdona
Aztán elkezdtem felnőni (nem igaz, örökre gyerek maradok) és a számítógép kiismerhetőbb lett, nem jelentett kihívást a céltalan egyedüli autókázás egy „Lélektelen” gép ellen, ami nem hibázik, vagy csak akkor hibázik, ha a programkód engedi.
A következő megálló: Sim-Cade
Innentől jöttek az úgynevezett fél- szimulátorok, amikben már nemcsak a gázt vagy a féket kellett nyomni, de nem ártott, ha volt egy jó gamepad, vagy neadjisten kormány is a tarsolyunkban.
Itt már nem vesszük be a 90 fokos kanyart százzal (dehogynem, arravaló a skandináv fricska), és amikor elrontjuk, a karosszéria fémsikolya is azt jelenti, hogy itt valami törni fog.
Ilyen volt például a Forza Motorsport széria (a 6. rész mind a mai napig a kedvencem), vagy a Richard Burns rally, ami már inkább szimulátor, sőt mind a mai napig az egyik leghitelesebb. De mindkét programnak megvolt az a szépsége, ha akartam beugrottam a gyors győzelmekért, ha pedig komolyabbra vettem a figurát, elmélyülhettem a rugó előfeszítés, vagy váltóáttételezés rejtelmeiben, hogy a 100.000 -s nagyságrendű időmérő rangsorok felső 5%-ba kerüljek.
Forza 6 – A kép a Turn 10 studios és a Microsoft tulajdona
Ezekben a játékokban már megjelent a fizika, a gumikopás, az üzemanyagfogyás, vagy épp az ideális ív. Szépen lassan a versenyzés elméleti teóriájába is belekóstoltam.
A legtöbb ember megáll ezen a szinten, kellemes kihívás, de még mindig fogyasztható grafika, és könnyed kikapcsolódás.
Ellenben vagyunk páran olyan elborultak, mint Én.
S valahol itt is ér véget a könnyed esti kikapcsolódás. Amikor az adrenalint már nem annyira a grafika, mint a hús vér emberekkel való versenyzés és a lehető legélethűbb vezetési környezet megteremtése jelenti. Amikor az adrenalint nem a sárhányón megcsillanó esőcsepp, majd a kipufogó hangos durranással kitörő lángcsóvája kelti, hanem a kihívás: a pályán emberek mennek, bármikor hibázhatnak – s ennek külön pszichológiája van- de te is bármikor hibázhatsz. A hibáknak pedig súlyos ára van:
- Vagy a rangsorban és a biztonsági besorolásodban esik csorba
- Vagy a versenyben szorulsz annyira hátra, hogy lehetetlen behozni a lemaradást. (hiszen itt már nincsen catch-up, sem semmi könnyítés)
Általában azt mondják, hogy a szimulátorok csúnyábbak mint könnyed szórakozást nyújtó testvéreik, hiszen a „vasat” nem a csilli-villi grafika, hanem az élethű fizika számítása köti le. Ez nagy általánosságban igaz is, bár az idei, illetve elmúlt pár évben kijött címet igazán szépnek tartom.
Asetto Corsa- Competizione- A kép a Kunos Simulazioni tulajdona
Mit ad nekünk tehát az Iracing, a Project Cars2, a Raceroom, vagy az Asetto Corsa széria? Miért éri meg komoly hobbiként (munka)órákat beleölni?
Mert úgy versenyezhetünk, ahogy más játéban sehogy. Az iracingben pl. véresen komoly bűntetőpont rendszer szűri ki az agresszív vérpistikéket, de a többi játék ligasorozataiban is jó versenybírók vannak. Plusz itt érezzük igazán, hogy 400-500 lóerő felett az autó már leginkább leesni szeret az útról, és a féktáv nem játék.
Van kilincset a kilincsbe akasztó verseny, ha szerencsénk van akkor sportszerűség is, de van egy élmény, amiért szinte semmilyen gépi AI megverése nem kárpótol. Hús- vér emberekkel való verseny. Nem az árnyékok számítanak, hanem hogy fejben, technikában jobb vagy mint a sorstársad, és hogy rájössz, itt is sok esetben a verseny fejben dől el.
Türelem kell, mert a „futamot nem nyerheted meg az első kanyarban, de a leggyakrabban ott veszted el…”
Kedvcsinálók:
Project Cars 2 trailer: https://www.youtube.com/watch?v=z1OjVNZdRwU
Asetto Corsa Comeptizione https://www.youtube.com/watch?v=4uKkoaVt54s
Iracing: https://www.youtube.com/watch?v=2GY8io11uBQ
Dirt Rally- akcióban: https://www.youtube.com/watch?v=5xw8DJY7aZQ
